Kiskunsági Puszták Apajpuszta májusban
Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság. 6000 Kecskemét, Liszt F. u. 19. A tanösvény bemutatja a pusztai kisvasút történetét és a homokpuszta jellegzetes élővilágát, valamint az őshonos magyar házállatfajtákat és a bugaci pásztoréletet. A tanösvény részét képezi a Pásztormúzeum.
Miklapuszta Kiskunsági Nemzeti Park
A Felső-Kiskunsági-tavak, a Felső-Kiskunsági-puszta és a Kolon-tó a Ramsari egyezmény alapján nemzetközi jelentőségű vadvizes élőhely. Ezeken túlmenően a Kolon-tavat hazánk egyetlen biogenetikai rezervátumként is számon tartják.
Réce tanösvény Apaj, ökotúra a Felső Kiskunsági pusztán, a Kiskunsági Nemzeti Park területén
File:Celestron spotting scope on tripod used for birdwatching in Nagyállás, Felső Kiskunsági Puszta - 2013.04.13 (cropped).JPG Metadata This file contains additional information such as Exif metadata which may have been added by the digital camera, scanner, or software program used to create or digitize it.
Felsőkiskunságipuszta Kiskunsági Nemzeti Park
A főváros közelében elterülő pusztaság méltán az ország egyik legjobb madarászhelye. A jellegzetes pusztai madarak mellett nagy számban élnek a területen ragadozó- és vízimadarak is. Hazánk egyik legmozaikosabb területe, ahol a füves legelők mellett halastavak, mocsarak, bányatavak, alföldi erdők és szikesek is találhatóak.
Másfél méter magas kilátó uralja a felsőkiskunsági pusztát
Felső-kiskunsági-puszta. Bővebben: Felső-kiskunsági-puszta: Ez a területegység a hortobágyi tájra hasonlít. A hajdani Duna-ártéren a folyószabályozás után fel-fel gyorsult a szikesedés, a növényzetét elsősorban olyan sótűrő, sókedvelő fajok alkotják, mint a veresnadrág csenkesz, a magyar sóvirág, a kamilla.
Szikra és az Alpárirét Kiskunsági Nemzeti Park
Felső-kiskunsági-puszta Az Alföld második legnagyobb szikes pusztája, kiterjedése 11.000 hektár. A Duna egykori alacsony árterén helyezkedik el. A vízjárta terület lecsapolása után - a talajvíz magas sótartalmának és a párolgásnak hatására - a szikesedési folyamat felgyorsult.
Kiskunsági Puszták Őszvégi pillanatok FelsőKiskunsági puszta
Felső-kiskunsági-puszta Területe: 11 061 hektár Életföldrajzi tájegység: Alsó-Dunamente A Hortobágy után a Felső-kiskunsági-puszta az Alföld második legnagyobb szikes pusztája, legismertebb része Apaj. A Duna egykori alacsony árterén helyezkedik el. A hajdani folyómedrek ma is követhetők mind hidrográfiai, mind botanikai szempontból.
.JPG/1280px-Apajpuszta%2C_Kiskunsági_Puszta_-_2013.04.13_(20).JPG)
FileApajpuszta, Kiskunsági Puszta 2013.04.13 (20).JPG Wikimedia Commons
A Kiskunsági Nemzeti parkot 1975. január 1-jén alapította Dr. Bankovics Attila. Kiskunsági Nemzeti Park hazánk második nemzeti parkja. Hasonlóan a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz, ez a táj is az ember és a természet sok száz éves együttélésének emlékeit őrzi. A nemzeti park értékes területei a Duna-völgy szikes pusztái, tavai, a Duna-Tisza közi homokhátság homokbuckái.
FelsőKiskunsági Szikes tavak GoTourist
Felső-kiskunsági-tavak A övezet mélyedéseiben szikes tavak és mocsarak fejlődtek ki. E ritka élőhelytípus értékes növény- és állatvilágnak házigazdája. Sajátos növényei a fehér tippan és a sovány csenkesz. Fészkelő közösségek fejlődtek ki gulipánokból, gólyatöcsből és küszvágó csérből. Magasabb részein ugartyúk fészkel. Izsáki Kolon-tó
Kiskunsági Puszták Kelemenszék, Gulipánok
Nemzeti Park Mikla-puszta Területe: 6241 ha Életföldrajzi tájegység: Alsó-Dunamente A Dunamenti-síkságon elhelyezkedő három nemzeti parki mozaik közül Miklapuszta a legdélebbi, a Solti-sík és a Kalocsai-Sárköz kistájak határán helyezkedik el. Ez a terület is a Duna alacsony árterén jött létre, amelyet minden évben elöntött a Duna.
Kiskunsági Puszták Orgoványi rétek pásztorvilág, birkák
A Felső-kiskunsági-puszta területe a Hortobágy után a második legnagyobb összefüggő szikes puszták és vizes élőhely láncolatokat magába foglaló térség, amelynek kiterjedése mintegy 11.064 ha.
Felső Kiskunsági tavak, gyalogtúra a Gulipán tanösvényen Programturizmus
Közel 140 km üzemen kívüli csatornát és gátat, továbbá az ezekhez kapcsolódó műtárgyakat és egyéb tájsebeket számol fel a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság a Felső-kiskunsági-pusztán, Apaj környékén európai uniós támogatásból, 420 655 896 Ft felhasználásával.
Kiskunsági Puszták Őszvégi pillanatok FelsőKiskunsági puszta
Felső Kiskunsági tavak - Gulipán tanösvény : GULIPÁN TANÖSVÉNY. A kiskunsági szikes tavak vidéke Szabadszállás és Fülöpszállás között az 52-es főút mellett található. Parkolási lehetőség az 52-es út melletti Kígyósi-csárdánál van. Illetve a tanösvény induló pontjánál, az állattartó telep mellett is lehetséges a parkolás.
Felsőkiskunságipuszta Kiskunsági Nemzeti Park
Felső-kiskunsági-puszta A Kiskunsági Nemzeti Park legészakibb törzsterülete a Felső-kiskunsági-puszta. A Duna egykori árterületén Apaj, Bugyi, Kunpeszér és Kunszentmiklós határában helyezkedik el. A védett terület átnyúlik Pest vármegyébe, az északi határa mindössze 20 km-re van Budapesttől.
Kiskunsági Puszták Peszéradacsi rétek, Peszérierdő
I dén ősszel a sok csapadéknak köszönhetően szokatlanul zöldek és élénk színűek a kiskunsági szikes puszták. Nagy területeken áll a víz, és sok helyen csak gumicsizmában lehet közlekedni, akárcsak tavasszal. Aki az 52-es úton autóval szeli át a nemzeti parkot, az mindkét oldalon láthatja, hogy a vizes, tocsogós réteken tömegesen virágzik a halványlila sziki.
Kiskunsági Puszták Őszvégi pillanatok FelsőKiskunsági puszta
A Felső-Kiskunsági puszta felszínét tágas rétek, legelők uralják. A szikes pusztákon költő madárfajok közül a fokozottan védett túzok érdemel különleges figyelmet. A hagyományos állattartás, a régi magyar házi állatfajták legeltetése ma is fontos szerepet játszik e táj arculatának megőrzésében.